LegisNation

Rövid tartalmi összefoglaló A módosítás célja a jogszabályi rendelkezésekben foglalt, látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatás igénybevételi feltételeinek, valamint a módszertani, koordinációs, és pályázati támogatással kapcsolatos feladatok egyértelmű meghatározása, az érintett szereplők jogalkalmazásának elősegítése.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A települési katasztrófavédelmi osztályba sorolások felülvizsgálatának eredményeként 184 település I. katasztrófavédelmi osztályba, 1350 település II. katasztrófavédelmi osztályba és 1643 település III. katasztrófavédelmi osztályba fog tartozni.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ egyes, a rendvédelmi tisztjelölteket érintő miniszteri rendeletek módosításáról szóló BM rendelet tervezetéhez A rendészeti feladatellátás hatékonyságát támogató törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXI. törvény módosítja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény rendvédelmi tisztjelöltekre vonatkozó rendelkezéseit. Jelen tervezet célja a törvényi szabályozással való összhang fenntartása érdekében azon miniszteri rendeletek módosítása, amely a rendvédelmi tisztjelöltekre vonatkozó szabályokat tartalmaz.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu

T A R T A L M I Ö S S Z E F O G L A L Ó a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 15/2023. (VII. 25.) EM rendelet módosításáról szóló tervezethez A központi költségvetés Energiaügyi Minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályait a fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 15/2023. (VII. 25.) EM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg, a tervezet a 2025. évi és 2026. évi felhasználási szabályainak megállapítására szolgál. A Rendelet módosítása az időközben bekövetkezett változásokra és az előirányzatokkal történő gazdálkodás gyakorlati tapasztalataira figyelemmel – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. §-ában foglalt előírásnak való megfelelést biztosítja.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu

Tartalmi összefoglaló A módosítás célja, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény felhatalmazó rendelkezéseinek megfelelően az Üvegkapu rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos az építkezéseken felhasznált, beépített építőanyagok és felhasznált építőipari termékek adatainak rögzítésével és ezen adatok a kapcsolódó nyilvántartások, szakrendszerek, valamint a beruházók és az illetékes hatóságok felé történő továbbításával kapcsolatos rendelkezések megállapítása.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu

RÖVID TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló 532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló …/2025. (… …) Korm. rendelethez A tervezet a földi kiszolgálás engedélyezésével - a magasabb színvonalú és biztonságosabb kiszolgálás érdekében – fogalmaz meg módosítási javaslatot.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A kormányrendelet célja a szegedi ipari terület bővítésével összefüggő beruházások és infrastruktúra-fejlesztések helyszínének meghatározása, az érintett ingatlanok kiegészítése, valamint a szegedi ipari terület bővítésével összefüggő infrastruktúra-fejlesztésekkel érintett ingatlanok fejlesztési befektetési területté nyilvánítása annak érdekében, hogy a gazdaságfejlesztési célok megvalósításával érintett ingatlanok, szükség esetén, akár kisajátítás útján is állami tulajdonba kerülhessenek. A beruházás a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 40/Y. § (1) bekezdése alapján fejlesztési beruházásnak minősül, befektetési területté nyilvánításának feltételei fennállnak, figyelemmel arra, hogy a beruházás teljes költségigénye a 10 milliárd forint összeget meghaladja, az infrastruktúra fejlesztés lehetővé teszi a szegedi ipari területről nagyobb mennyiségű készáru gyorsabb eljuttatását vasúton a célállomásokra, amely az ország számára makrogazdasági számokban kifejezhető előnyöket eredményez. A konténerterminál kapacitás növelése új munkahelyek létesítéséhez is hozzájárul, nem csak Szegeden, hanem teljes Csongrád-Csanád Vármegye területén. Az ipari területre érkező, ingázó munkaerő a környék kereskedelmének és közlekedésnek fellendítésére, esetlegesen idegenforgalmára is élénkítő hatással bírhat, továbbá nagyobb vásárlóerőt és fizetőképes keresletet vonzhat, mind az albérlet, mind az ingatlanvásárlók piacán. A módosítás célja továbbá a Nyíregyházi Ipari Park bővítése beruházással összefüggő iparbiztonsági engedélyezési eljárások ügyintézési határidejének racionalizálása, amelyre a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 193. § (5) bekezdése biztosít jogalapot. A módosítás célja ezen kívül a Dunaharaszti külterületén megvalósuló logisztikai ingatlanfejlesztési projekt támogatása, így indokolt a fejlesztés kiemelt beruházássá nyilvánítása. A logisztikai ingatlanfejlesztési projekt kiemelt beruházássá nyilvánítására a Méptv. 193. § (5) bekezdése biztosít jogalapot.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A használatidíj-rendszer és az útdíjrendszer üzemeltetésének és fejlesztésének koordinálásáról szóló 2025/… (… …) Korm. rendelethez A használatidíj-rendszer és az útdíjrendszer műszaki-informatikai üzemeltetése és fejlesztése összetett, speciális szaktudást igénylő, költséges feladat, melynek megvalósulása érdekében nyújt szakmai támogatást az érintett szereplők számára a rendeletben kijelölt koordináló szervezet.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A használatidíj-rendszerben és az útdíjrendszerben ellátott egyes közfeladatok átadásáról szóló …/2025. (… . … .) Korm. rendelethez A Kormány döntése alapján a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. a használatidíj-rendszerben és útdíjrendszerben ellátott útdíjszolgáltatási gazdasági társasági, útdíjszedői, egyetemes útdíjszolgáltatói, valamint útdíjellenőrzés-támogatói feladatait 2026. január 1-jei hatállyal a Magyar Közút NZrt. látja el. A rendelet meghatározza az üzletágátadás részletes szabályait és a közfeladatok új címzettjére tekintettel elvégzi a technikai jellegű módosításokat más érintett kormányrendeletekben.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu

Ö S S Z E F O G L A L Ó A tervezet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jogállásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: 2024. évi LXXII. törvény) hatálybalépésével összefüggésben tartalmazza a honvédelmi miniszter felelősségi körébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosítását.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@hm.gov.hu

Ö S S Z E F O G L A L Ó A hivatásos és szerződéses állományú katonák, a honvédelmi alkalmazottak, a honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott munkavállalók, valamint a honvédelmi tárca gondoskodási körébe tartozók részére nyújtható egyes juttatásokról szóló 21/2024. (IX. 30.) HM rendelet és a külföldi szolgálatról szóló 23/2024. (IX. 30.) HM rendelet egyes juttatási kérdésinek módosításáról szóló HM rendelet célja, hogy – a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) megtartóerejének fokozása, a katonai pálya vonzóbbá tétele, a meglévő állomány elégedettségének növelése, valamint a nyugállományú katonákról való gondoskodás növelése érdekében – a honvédelmi tárca személyi állománya, valamint az MH gondoskodási körébe tartozó nyugállományú katonák részére nyújtott egyes juttatások mértéke, összege 2026. január 1-jétől emelkedjen. A szerződéshosszabbítási díj kifizetési és a toborzópénzre való jogosultsági szabályok pontosítása A módosítás egyértelműsíti a szerződéshosszabbítási díj kifizetési szabályait annak érdekében, hogy az eredeti szerződés lejáratát követően, az akkor érvényes alapilletmény összegének ismeretében kerülhessen sor a kifizetésre. A módosítás érinti továbbá a toborzópénzre való jogosultsági szabályok pontosítását abból a célból, hogy meghatározásra kerüljön, hogy ugyanazon személy újabb szolgálati viszony létesítése esetén nem fizethető ki újabb toborzópénz. A 10 év alatti gyermekek után adható SZÉP Kártya juttatás jogosultsági szabályainak módosítása Figyelemmel a juttatás céljára és az adminisztrációs terhek csökkentésére, a módosítás célja, hogy a tartós külföldi szolgálat időtartama, a szolgálati viszony vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszony tárgyév során történő létesítése vagy megszüntetése, megszűnése, a gyermek születése vagy örökbefogadása, illetmény nélküli szolgálatmentesség vagy fizetés nélküli szabadság esetében a tárgyévben teljes összegben járjon az érintett részére a 10 éven aluli gyermekek utáni SZÉP juttatás. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás emelése Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (2) bekezdése alapján az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal rendelkező hivatásos és szerződéses katonák, kormánytisztviselők, honvédelmi alkalmazottak, valamint munkavállalók részére az adó- és járulékköteles jövedelemként adható, a jelenlegi, bruttó 7.100 Ft/fő/hó összegű munkáltatói hozzájárulás a duplájára, azaz bruttó 14.200 Ft/fő/hó összegre emelkedik. A munkába járási költségtérítések mértékének emelése a) Helyközi közösségi közlekedéssel történő munkába járási költségtérítés mértékének emelése Az előterjesztés szerint 2026. évtől a helyközi bérlet és menetjegy árának térítése 100%-os mértékben kerül biztosításra. b) Helyi munkába járási költségtérítés mértékének emelése 2026-tól a helyi bérlet tényleges (nettó) 100%-os térítése valósul meg. Idősotthoni elhelyezéshez nyújtott egyszeri pénzbeli hozzájárulás emelése A tervezet érinti továbbá a nyugállományú katonák részére nyújtható humángondoskodás szintjének emelését is. A külföldi katonai műveletekben résztvevő állomány külszolgálati ellátmányának emelése A külföldi katonai műveletben résztvevők külszolgálati ellátmányának 2026. év elejétől történő 10%-os emelését tartalmazza a tervezet.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@hm.gov.hu

T A R T A L M I Ö S S Z E F O G L A L Ó az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet és az ingatlan-nyilvántartási, a telekalakítási, a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos eljárások, továbbá az ingatlan-nyilvántartásból és az állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 1/2024. (I. 30.) KTM rendelet módosításáról A tervezet pontosítja az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényben szabályozott, egyedi igények szerinti összeállított földkönyvi adatszolgáltatásért fizetendő egyszeri díjtételére és a változásfigyelési szolgáltatás éves díjára vonatkozó rendelkezéseket, valamint bevezet egy új típusú díjtételt a hitelintézetek általi egyedi földkönyvi adatszolgáltatáshoz kapcsolódóan.

E-mail írása: hatosagi@ktm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: VURM irányelv) minimumszabályokat határoz meg az uniós korlátozó intézkedések megsértésére és megkerülésére vonatkozó bűncselekményekre és szankciókra. Az irányelvnek való megfelelés az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel teljesült. A fentieken túl a VURM irányelv 5. cikke alapján a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3. és 4. cikkében foglalt bűncselekményeket elkövető természetes személyekkel szemben járulékos büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciókat vagy intézkedéseket lehessen alkalmazni, amelyek magukban foglalhatják többek között az olyan tevékenységek végzésére vonatkozó engedélyek visszavonását, amelyek releváns bűncselekmények elkövetését eredményezték. A VURM irányelv 7. cikke a jogi személyekkel szembeni szankciók kapcsán írja elő, hogy a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 6. cikk alapján felelősségre vont jogi személy olyan hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciókkal vagy intézkedésekkel legyen sújtható, amelyek büntetőjogi vagy nem büntetőjogi pénzbírságokat is magukban foglalnak, és amelyekbe egyéb büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciók is beletartozhatnak. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szankciósértésekkel kapcsolatos módosításai a Btk. 327. §-át érintik, ezen felül a Btk. 330. §-a a kettős felhasználású termékekkel való visszaélést kriminalizálja, amely utóbbi azonban – a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése bűncselekményével ellentétben – nem tartalmaz gondatlan elkövetési alakzatot, így a 330. § és 330/A. § alapján a gondatlanságból elkövetett, vagy büntetőjogi relevanciát nem elérő esetei nem büntethetők a Btk. rendelkezései alapján. A fentiek okán a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet a kettős felhasználású termékek forgalmának szigorú ellenőrzését és a Budapest Főváros Kormányhivatala eljárásának hatékonyságát célzott növelni. 1

E-mail írása: tarsegyeztetes@mfa.gov.hu

TARTALMI ÖSSZFOGLALÓ Az RGTP rendelet 16. § (1) bekezdésének a) pontja a támogatási szerződés megkötésétől legfeljebb 36 hónapot ad a támogatás felhasználására, ugyanakkor a beruházók a gyakorlatban a projektek megvalósítása során több esetben számos, rajtuk kívülálló akadályokkal szembesülnek (pl. időjárási körülményekstb.), amelyek nem teszik lehetővé a projektek határidőben történő megvalósítását. Tekintettel arra, hogy a 16. § (1) bekezdésének a) pontja konkrétan meghatározza a megvalósítás maximális időtartamát és a jogszabály méltányossági eljárásra nem ad lehetőséget, a szakmai támogató szerv a 36 hónapon túli határidő-hosszabbításra irányuló kérelmek elbírálása során nincs abban a helyzetben, hogy azoknak helyt adjon, még akkor sem, ha azokat jogosnak és indokoltnak tartja. A fentiekre tekintettel szükséges az RGTP rendelet módosítása annak érdekében, hogy a szakmai támogató szerv jogosult legyen úgy dönteni, hogy kérelemre, indokolt esetben, saját hatáskörben, lehetőséget adhasson a beruházónak a 36 hónapon túli teljesítésre. A jogszabálymódosítás a támogatási szerződés megkötését követően (folyamatban lévő eljárásokban) ezzel kedvező lehetőséget biztosít azon beruházók részére, akiknek további időre van szükségük a projektjük befejezéséhez. Ilyen lehetőséget a Külpiaci Növekedési Támogatási Program szerinti támogatások szabályairól szóló 31/2021. (VIII. 31.) KKM rendelet (16. § (1) bekezdés i) pontja) is tartalmaz.

E-mail írása: tarsegyeztetes@mfa.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A nemzeti kultúra megőrzése és a nemzeti identitás megerősítése kiemelt feladat. A Kormány biztosítja, hogy minden magyar állampolgár számára elérhető legyen a kulturális alapellátás lakóhelytől függetlenül. Kulturális értékeink megőrzésének, közvetítésének, új kulturális értékek teremtésének alapfeltétele, hogy kulturális intézményekben felkészült, elkötelezett és motivált szakemberek dolgozzanak, hogy intézményeink versenyképesen, magas színvonalon láthassák el kultúraközvetítő, értékteremtő feladataikat. Ennek érdekében a Kormány célja, hogy a kulturális ágazatban dolgozók munkáját elismerje, amelyet a béremeléssel is kifejez, a Kormány döntése szerinti intézményi és szervezeti körben. A Kormány elkötelezett szándéka, hogy 2026-ban a kulturális szférában béremelést hajtson végre, a 2027. évtől beépülő jelleggel.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@kim.gov.hu

Tartalmi összefoglaló A módosítás értelmében kiemelt felhívás útján nyújtható a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére visszatérítendő és vissza nem térítendő közfinanszírozású támogatás, ha a felhívás keretében támogatott tevékenység közfeladat ellátására irányul és nemzetgazdasági érdeket szolgál.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@kim.gov.hu

T A R T A L M I Ö S S Z E F O G L A L Ó a nemzetiségi és egyházi célú fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 2/2019. (III. 19.) TNM rendeletnek a 2026. évi felhasználási szabályok megállapítására irányuló módosításáról szóló TNM rendelet tervezetéhez A tervezet célja, hogy a nemzetiségi és egyházi célú fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 2/2019. (III. 19.) TNM rendelet tekintetében meghatározásra kerüljenek a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően, a 2026. év tekintetében az érintett előirányzatok kezelési és felhasználási szabályai.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@me.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló Korm. rendelet tervezetéhez A kormány a vidék pártján áll, ezért a társadalmi visszajelzésekre figyelemmel 2026. január 1jétől a Fix 3%-os kamatozású lakáshitel a külterületen fekvő lakóingatlanok vásárlására és építésére is igénybe vehetővé válik. A módosítás révén több tízezerrel nő a program keretében elérhető lakáskínálat, ennek részeként pedig több száz, jelenleg építés alatt álló családi ház megvásárlására is lehetőség nyílik a hitellel. A program kibővítése emellett több ezer külterületen fekvő építési telek vonatkozásában is megnyitja a lehetőséget a fiatalok számára, hogy családi házas övezetben építhessék fel első otthonukat.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@me.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a villamosművek, valamint termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet módosításáról szóló NGM rendelet tervezetéhez A tervezet célja villamos berendezések biztonsági övezetének terjedelmét, az ott folytatott tevékenységek korlátozását meghatározó előírások módosítása a normavilágosság követelményének való megfelelés javítása érdekében, valamint egyes műszaki biztonsági tárgyú rendelkezéseknek a gazdasági szereplők tevékenységét segítő kiegészítése és pontosítása. A módosítások magukban foglalják a műszaki norma felülvizsgálatát, deregulációs célú módosításokat, valamint technikai és kodifikációs pontosításokat.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu

RÖVID TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A tervezet egyrészt a módosuló jogszabályi környezettel való összhang megteremtése érdekében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosítását tartalmazza. Másrészt a tervezet az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosításával meghatározza a nyugdíjtranszfer során a 2026-ban elért keresetek figyelembevételénél alkalmazandó járulékmértéket.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló A tervezet a nyugellátások és az azokkal azonos módon emelendő más ellátások 2026 januárjában esedékes, 3,6 százalékos mértékű emeléséről rendelkezik.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rendelet tervezetéhez A tervezet a sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek tekintetében az alapul szolgáló jogszabályi környezettel való összhang megteremtését, a felmerülő technikai pontosítások átvezetését, továbbá a gyakorlatban felmerülő szakmai és jogalkalmazási kérdések rendezését szolgálja.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ 2025. április 1-jén lépett hatályba az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről szóló 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet). Az e-nyugta kiállítására alkalmas e-pénztárgépek akkor engedélyezhetőek, ha a Rendeletben meghatározott műszaki követelményeknek megfelelnek. Az e-pénztárgépek használatára 2025. július 1-jétől van lehetőség önkéntes alapon. Uniós irányelv átültetési kötelezettségének eredményeként 2025. január 1-jén hatályba lépett a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény, amelynek célja, hogy a törvény hatálya alá tartozó szervezetek által használt elektronikus információs rendszerek kibervédelme biztosított legyen. A Rendelet módosításának célja egyrészről az e-pénztárgépek új kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelésének biztosítása, másodsorban az e-pénztárgép rendszer működéséhez kapcsolódóan zajló fejlesztések tapasztalatai alapján a műszaki követelmények pontosítása.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu

RÖVID TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az egyes útdíjas rendszerek hálózati elemei felett az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló és kötelezettségeket teljesítő szervezetek kijelöléséről szóló 26/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet módosításáról szóló 2025/… (… …) NGM rendelethez A Kormány 2026. január 1-jei hatállyal az útdíjszolgáltatási gazdasági társasági, az útdíjszedői, az útdíjellenőrzés-támogatói, és az egyetemes útdíjszolgáltatói feladatok ellátására a Magyar Közút NZrt.-t jelöli ki. A rendelet célja a közfeladat címzettje változásának átvezetése.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A kormányrendelettervezet a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvényben foglalt, az államháztartás működését érintő szabályok, valamint a jogalkalmazás során felmerült módosítási igények kormányrendeleti szintű átvezetésére tesz javaslatot. A kormányrendelettervezet ennek érdekében módosítja az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.). A tervezet pontosítja, hogy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a központi költségvetés XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet terhére teljesít finanszírozást az Egészségbiztosítási Alap részére, valamint pontosítja az Egészségbiztosítási Alap zárt előirányzatai esetén az előirányzati fedezetvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket is. A tervezet kiegészíti, pontosítja a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett adatokra, az adatok igazolására szóló okiratokra vonatkozó rendelkezéseket. A tervezet továbbá tartalmaz egy új átmeneti rendelkezést a megfelelő alkalmazási szabály megteremtése érdekében az újonnan létrejövő törzskönyvi jogi személyre vonatkozóan. A tervezet a különböző adatszolgáltatásokkal összefüggésben pontosító rendelkezéseket tartalmaz. A tervezet pontosítja, hogy a kampányköltségek cím előirányzatai részletszabályait az államháztartási miniszter állapítja meg. A tervezet szerinti módosítás a de minimis támogatásoknak a Kincstár által működtetett Közpénzügyi Portálon történő közzétételét, kereshetőségét és napi frissítését írná elő a Kincstár felé. A tervezet továbbá hatályon kívül helyezi a Kincstár egyes hivatalbóli eljárására vonatkozó szabályokat, valamint a Beruházási Alapra vonatkozó rendelkezéseket is, tekintettel annak 2026. január 1-jei megszűnésére. A kormányrendelettervezet – figyelemmel az Ávr. módosításaira – pontosítja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól szóló 130/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet rendelkezéseit a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési jelentésükkel kapcsolatban, tekintettel azok speciális jellegére. A kormányrendelettervezet a 2024. január 1-jén hatályba lépett, a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló 2023. évi XCII. törvény (a továbbiakban: 2023. évi XCII. törvény) végrehajtása érdekében módosítja, illetve kiegészíti a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet finanszírozási fejezetének rendelkezéseit. A kormányrendelettervezetnek az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Áhsz.) érintő módosítása az államháztartási szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése céljából megteremti a lehetőségét a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer adatszolgáltatásaiban a költségvetési jelentés űrlapjai főkönyvi kivonatból való automatikus kitöltésének. Ennek érdekében az Áhsz. 16. melléklete szerinti egységes számlatükör kiegészül az Áhsz. 15. mellékletében meghatározott egységes rovatrend rovatain elszámolt bevételeknek és kiadásoknak a beszámolóban bemutatandó megbontása szerint. Ehhez kapcsolódik a rovatok alábontásaként szereplő részletező adatok technikai jellegű kiegészítése, továbbá az egységes számlatükör alábontását szabályozó rendelkezések módosítása. E módosítással összhangban a rovatrend rovatai is pontosításra kerülnek. Az adatszolgáltatások ellenőrizhetősége érdekében a K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovat alábontása kerül. Ezen módosításokra 2027. január 1-je hatállyal kerül sor, figyelemmel az egyes gazdálkodási szakrendszerek és kincstári szakrendszerek átállításának időszükségletét. Ezen kívül a Kincstár által könyvelt, valamint a fejezetet irányító szerv által – nem tulajdonosi joggyakorlóként – könyvelt központi kezelésű előirányzatokról készített éves beszámoló vonatkozásában módosul a mérlegkészítés időpontja. Továbbá a K1107. Béren kívüli juttatások rovaton belül „ebből” tételként kimutatásra kerül az otthontámogatás miatti kiadások összege, elősegítve ezzel a munkáltató kifizetéseinek figyelemmel kísérését. A tervezet pontosítja a Kincstár által könyvelt központi kezelésű előirányzatok és a kapcsolódó nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetek körét, valamint kiegészíti az időbeli elhatárolások részletező nyilvántartására vonatkozó szabályozást, továbbá a költségvetési számvitelben a gazdálkodási szabályokból adódó kötelező egyezőségek kiegészítésre kerülnek. A kormányrendelettervezet a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet a Kincstár támogatást kihelyező szervi feladataival összefüggésben érkező megkereséssel kapcsolatban tartalmaz technikai pontosítást arra irányulóan, hogy mely szervezet kezeli az irányító hatósági feladatokat. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény végrehajtásáról szóló 231/2019. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 231/2019. (X. 4.) Korm. rendelet) módosításának célja egyes jogtechnikai jellegű módosítások átvezetése. A jogrendszer egységességének biztosítása érdekében szükséges a 231/2019. (X. 4.) Korm. rendeletben – 2026. január 1-jétől – az „egyházi gyűjtemény” és „művelődési intézmény” elnevezések átvezetése. A fentieken túl a kormányrendelettervezet a jogalkalmazás során felmerült szövegpontosításokat is tartalmaz valamennyi módosítandó kormányrendelet vonatkozásában.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu